Vaszary Kolos   1832-1915

 

Mester: Vaszary János (Kaposvár 1867 - Budapest 1939)
Készült: 1892
Anyag, technika: olaj, vászon
Méret: 220 x 121 cm
Jelzés: Jelezve jobbra fönt: Vaszary 1892
Leírás: Álló, szembenéző, egész alakos kép. A főpap karinget visel, fején pileolus. Mellén pectorale és a Szent István-rend nagykeresztje. Bal keze karosszék karfáján, balra mellette pásztorbot. Vaszary Kolos (1832-1915) bencés rendi szerzetes. Pappá szentelték 1855-ben, pannonhalmi főapáttá választották 1885-ben, 1891-től hercegprímás, esztergomi érsek, 1893-ban bíboros lett.

 


Vaszary Kolos hercegprímás képmása
Mester: Vaszary János (Kaposvár 1867 - Budapest 1939)
Készült: 1895
Anyag, technika: olaj, vászon
Méret: 64,5 × 49,5 cm
Jelzés: Jelezve balra lent Jelzés: VJ 1895.
Leírás: Vaszary János a képet testvérének, Vaszary Mihálynak adta. Tőle fiához, dr. Vaszary Mihály váci kanonokhoz került. Vaszary Katalin a képet Dr. Drancik Ferencnének ajándékozta, akinek édesanyja Vaszary Kornélia volt.
Reprodukálva:
A Belvedere Galéria 15. művészeti árverésének katalógusa. 2007. március. 10. tétel.


 

 

Vaszary Kolos Ferenc

 

(Keszthely, Zala vm., 1832. febr. 12. -

Balatonfüred, Zala vm., 1915. szept. 3.)

Bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, történész, az MTA igazgató tagja (1894).

 

Vaszary Kolos Ferenc 1832. február 12-én született a Zala vármegyéhez tartozó Keszthelyen, Vaszary Ferencz szűcsmester és Bajnok Terézia házasságából. Apja után a keresztségben a Ferenc nevet kapta (a Kolos nevet Pannonhalmán vette fel szerzetesi névként.)

Származását tekintve Vaszary Kolos Veszprém megyeinek tekinthető, hiszen ősei a Pápa melletti Vaszarról kerültek Keszthelyre. Az eredetileg Zsédenyi nevezetű család két őse valamikor a 18. században Vaszarról Keszthelyre költözött, ott nősültek, gyermekeik ott születtek és a keszthelyiek "vaszariak"-nak, "a két vaszari"-nak nevezték őket. Egy idő után a ragadványnévből családnév lett. Idős Vaszary Ferencnek hat gyermeke volt. A hatvan éves korában, a második házasságából született Ferenc volt a legfiatalabb. (Féltestvérének, a nála jóval korosabb Vaszary Antalnak két fia, Sándor és János honvédként harcoltak a szabadságharcban.) Unokaöccse, ifj. Vaszary János pedig kiváló festő lett.

A már idős apa 1840-ben elhunyt, a nyolcéves Ferenc árván maradt, özvegy édesanyja nevelte. Keszthelyen elvégezte az elemi iskolát és a továbbtanulásra érdemes kitűnő tanuló egyházi támogatással 1847. szeptember 15-től Pannonhalmán folytatta tanulmányait, ahol 1854. június 6-án fogadalmat téve a Szent Benedek Rend tagja lett. Első tanári állomása Komárom volt, ahol 1854-1856 évek között tanított, miközben 1855. május 26-án pappá szentelték. Komáromból 1856. őszén helyezték Pápára, ahol a bencések algimnáziumában öt éven át tanított. Mindegyik tanévben a harmadik osztály főnökeként végezte nevelői munkáját. Az 1856/57. tanévben osztályában vallástant, latint és történelmet oktatott, a 4. osztályban pedig latint. A következő tanévben (1857/58) az előbbieken kívül még a 2. osztályban is tanította a vallástant. A harmadik tanévben (1858/59) osztályában a latin és történelem, a 2. osztályban a történelem oktatását bízták rá. Az 1859/60-as évben azonos osztályoknak azonos tantárgyakat oktatott, úgyszintén 1860/61-ben. Különösen történelemórái miatt rajongtak érte a diákok, mert előadásai közvetlenek voltak és a hazafias érzést erősítették bennük. A vallásos és hazafias nevelés mellett növendékei testi edzettségére is elsőként gondolt.

Forrás: www.mek.oszk.hu

Vaszary Kolos hercegprímás megáldja a Hazafiság és a Vallás frigyét.
Faragó karrikatúrája a polgári házasság behozatalára. Eredeti tollrajz.
(Történelmi Képcsarnok.)

 

 

 
Vaszary Kolos kézműves családból származott. Az elemi iskolát és a gimnázium hat osztályát Keszthelyen végezte. 1847-ben belépett a Benedek-rendbe és tanulmányait Pannonhalmán folytatta. 1855-ben szentelték pappá. Tanított Komáromban, Pápán és Esztergomban. 1869-ben a győri gimnázium igazgatója és a rendház főnöke lett. 1884-ben ünnepelte tanári működésének 30. évfordulóját, amelyért elismerésül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. 1885-ben pannonhalmi főapáttá választották. Főapátsága idején épült a győri főgimnázium épülete, s ekkor egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. 1891-ben Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek és valóságos belső titkos tanácsos, 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett. Sokat tett egyházmegyéje tanügyének fejlesztése érdekében. Szülővárosa, Keszthely szegényei számára 100 ezer koronás, a főgimnáziumi tanulók számára pedig 50 ezer koronás alapítványt tett. Az egyházpolitikai harcok időszakában a konzervatívok vezére volt, nevéhez fűződött a katolikus politikai szervezetek megteremtése. Érseki helyhatóságot is szervezett Budapesten. 1912-ben, nyolcvanévesen lemondott méltóságáról.
Ezt követően Keszthelyen és balatonfüredi nyaralójában élt teljes visszavonultságban. Ekkor főként történeti tárgyú tanulmányok írásával foglalkozott. Tankönyvei, értekezései számos kiadást értek meg. Keszthelyen temették el, nyughelye azonban 1981 óta Esztergomban van. Szülővárosában utca őrzi emlékét.
Forrás: www.zalai.dfmk.hu

 

 

 

 

Vaszary Kolos főpásztori címere, rajta jelmondata:
"Deus et patria" (Isten és haza)

 

Keszthely.. ez a kis Balaton-parti város bíborost is adott a magyar egyháznak. Itt született Vaszary Kolos hercegprímás 1832-ben, egy szűcsmester hatodik gyermekeként. A város premontrei gimnáziumában tanult, mielőtt belépett volna a bencés rendbe. Családja olyan szegény volt, hogy az utat Keszthelytől Pannonhalmáig gyalog, mezítláb tette meg. Első miséjét is Keszthelyen mondta. Harminc évvel később választották meg pannonhalmi főapáttá, és 1891-ben lett Esztergom érseke. A hercegprímást XIII. Leó pápa kreálta bíborossá. Szülővárosáról soha sem feledkezett meg: édesanyja emlékére százezer koronás Teréz alapítvány-t tett, a rászoruló iparosok, azok árvái és özvegyei megsegítésére. Az öregtemplom millenniumi diadalíve is neki köszönhető. Végakarata szerint ide szülővárosában temették. A keszthelyiek nem kis szomorúságára azonban kései utódja, Lékai László prímás érsek áttelepítette Vaszary bíboros földi maradványait Esztergomba, a bazilika kriptájába, hogy a prímások közt várja ő is a feltámadást. Keszthely egyik utcája őrzi helyben emlékét, valamint a temetőkápolna egy festett ablaka és az üres, díszes szarkofág. Forrás: www.ujember.katolikus.hu

Vaszary Kolos arcképe a keszthelyi temetőkápolnában

Dr. H. Szabó Lajos írása Vaszary Kolos -ról:

 Dr. H. Szabo Lajos.doc

A Szent István-bazilika kincsei:

A kincstár legbecsesebb műtárgyát, Lollok Lénárd plébános tervei alapján a trieri Brems- Varain szentszéki ötvösműhely kivitelezte, és Vaszary Kolos hercegprímás ajándékozta a bazilikának a honfoglalás százéves jubileumára 1896-ban. Ennek napsugaras ostyatartóját briliánsok díszítik, két oldalán egy-egy angyal áll. Az ostyaház felett Krisztus trónol, az oromdísz szobra pedig a gyermeket tartó Istenanyát ábrázolja.

Kolos fiatalon

             

Vaszary Kolos -ról képek:

 Vaszary.pdf

 

        

                   

VASZARY KOLOS HERCZEGPRIMÁS DOLGOZÓSZOBÁJA PANNONHALMÁN.

Háry Gyula rajza.

VASZARY KOLOS HERCZEGPRIMÁS HÁLÓSZOBÁJA PANNONHALMÁN.

Háry Gyula rajza.

 A KIRÁLYI PALOTA UDVARÁRÓL

A várpalotával szemközt külföld! diplomaták és meghívott előkelőségek tribünje előtt a nézőtől balra a miniszterek csoportja van: elől báró Binfíy Dezső miniszterelnök, tőle jobbra Erdély Sándor, Wlassics Gyula, mögötte Josipooics Géza. Dxrányi Ignácz, báró Diniéi Ernő, Lukács László; odább báró Fejérváru Géza; tőle balra báró Radvanszky Béla, gróf Csaky Albin, Tuza Kálmán, herczeg Lobkowiti Budolf, ezektől idébb Vaszary Kolozs bibornok herczegprimás s Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, mögöttük távolabb Jókai Mór, gróf Andrássy Gyula, Szalay Ödön, stb.

Vaszary-villa

(Vaszary Kolos egykori hercegprímás "mesebeli kastélya")

A felújított Vaszary Villa:

A Vaszary Kolos hercegprímás által Czigler Győző építésszel 1891-92-ben építtetett balatonfüredi villa az eklektikus villaépítészet kiemelkedő példája. A kétszintes, loggiás, tornyos épület 10 ha területű angolkertben, a Kerektemplom és számos klasszicizáló villa szomszédságában áll az egykor a tihanyi bencés apátság tulajdonát képező birtokon. Központi elhelyezkedése, építészeti igényessége és tulajdonosa népszerűsége folytán az egyik legjelentősebb balatonfüredi épület.
1926-ban a Magyar Királyi Honvédség tulajdonába került, akik üdülőként használták és 1928-ban nyugati oldalánál 3 szintes, loggiás épülettömbbel bővítették. 1945-ben a telek a Szovjet Hadsereg tulajdonába került. Az 1960-as években a villa keleti oldalához 3 szintes vasbeton szerkezetű lepényépületet csatoltak. Két korábbi épülettömbjének értéke mai állapotában is kiemeli környezetéből.

védettség

Műemléki védelem

jelleg

Építmény

név jellemző

Mai

eredeti kategória

Lakóépület

eredeti főtípus

villa

jelenlegi kategória

Lakóépület

jelenlegi főtípus

villa

megye

Veszprém

helység

Balatonfüred

cím

Honvéd utca 2.

 

 

Forrás: http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Vaszary_Kolos.jpg

Vaszary Kolos hercegprímás millenniumi díszhintója

Hercegprímási díszhintó, mely a XIX. század elején, Bécsben készült. A Habsburg család tagjai használták, majd az esztergomi hercegprímás tulajdonába került. Vaszary Kolos prímás a Millenniumra díszhintóvá
alakíttatta a Kölber  kocsigyárban.

Kiállítva  Mátra, Kocsi múzeum Cifra istálló

Postacím: Cifra istálló 3244 Parádfürdő, Kossuth u.
Tel.: 06-20-4778-428 Fax: 36 / 544-073
Nyitvatartás:
Április 1-től szeptember 30-ig: 09:00 - 16:50 -ig (pénztár), minden nap
Október 1-től - március 31-ig: 09:00 - 15:50 -ig (pénztár), hétfő szünnap

Jegyárak:
Felnőtt: 300 Ft/fő
Diák, gyermek 3 éves kortól, katona, nyugdíjas: 200 Ft/fő