Vaszary Gábor   1897-1985

Vaszary Gábor

(Budapest., 1897. jún. 7. - Lugano, 1985. máj. 22.)

Magyar író, újságíró

A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után 1924-től Párizsban rajzolóként dolgozott különböző lapoknál. 1932-ben Budapesten hírlapíróként tevékenykedett, majd 1947-ben végleg Nyugatra emigrált. A harmincas-negyvenes években megjelent könnyed, vidám regényei - amelyeket többnyire maga illusztrált - rendkívül népszerűek voltak a polgári olvasóközönség körében s több kiadást is megértek.

1934-ben, amikor például Móricz Zsigmond könyve, "A nap árnyéka", Karinthy Frigyes "100 új humoreszk"-je vagy József Attila "Medvetánc" című gyűjteményes kötete jelent meg, a könyvnapon az olvasók egy addig csak újságíróként ismert fiatalember első regényével is találkozhattak.
Vaszary Gábor a "Monpti"-val rögvest a legnépszerűbb írók közé került, Babits és Móricz is üdvözölték őt. Ettől kezdve Magyarország egyik sztárszerzőjének számított másfél évtizeden keresztül. Sőt! Egész Európát meghódította eltéveszthetetlenül jellegzetes, időtlen, mégis friss humorával, bájos és huncut nőalakjaival, elképesztő kalandjaival, megható történeteivel, könnyed, ugyanakkor művészi illusztrációival.
Írásait harmincegynéhány nyelvre fordították le; Afrikában, Ázsiában, valamint Észak- és Dél-Amerikában is jelentek meg regényei. A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedeken át a németek egyik legnépszerűbb írója lehetett. Mi már alig emlékszünk rá. Az őt bemutató lexikoncikkek nemcsak hiányosak, de hibásak is, s teljes életrajza egyelőre nem olvasható.
Regényes életet élt, életét pedig regényeiben írta meg. Mindez nem azt jelenti, hogy történeteit kizárólag a saját életéből merítette, viszont regényhőseinek jelleme, életfilozófiája, humora elválaszthatatlan az íróétól, a Monpti tüneményes francia nőalakjának megrajzolásához pedig felesége, Aimée Fontant szolgált modellként.
 Főiskolásként, mikor még festőnek készült, négyheti tanulmányútra érkezett Párizsba, ám csak nyolc év után tért haza. Hogy francia földön milyen viszontagságok közepette élte meg ifjúságát, arról tanúskodnak szédületes diákregényei, a "Ketten Párizs ellen" és a "Hárman egymás ellen", valamint később filmre is átdolgozott bohémregényei, a "Monpti" (a vásznon Romy Schneiderrel) vagy az "Ő", illetve "A nő a pokolban is úr". Vaszary azonban nem csupán a párizsi bohémlétről tudott írni, hanem - amúgy vaszarysan - a pesti élet keserédes hányattatásaival is megismertette olvasóit. Hol erősebb pikantériával, mint a "Csak Te!" esetében, hol inkább némi melankóliával, mint a "Szegény fiatalok"-ban.
 De írt ő aforizmagyűjteménynek és szerelmi tankönyvnek egyaránt tekinthető regényféleséget is - ilyen produktum a "Vigyázz, ha jön a nő!" -, amelynek legizgalmasabb részét viszont a korabeli kiadó nem merte leközölni, ahogy azt Vaszary meg is jegyezte:
"Itt következett volna a könyv egyik leglényegesebb része az ölelkezésről magáról - tekintettel arra, hogy belefáradtam már a kiadómmal folytatott vitákba, elállok ennek ismertetésétől."
 Egyik-másik művét színpadra is átdolgozta, így "Az ördög nem alszik" és "A szőkékkel mindig baj van" című regényeket a színházi közönség is megszerethette. Színpadra írt vígjátékait többnyire öccse, a szintén író (és színigazgató) János rendezte, s a Vaszary-fivérek darabjaiban rendszerint szerepelt Piroska húguk, valamint János felesége, Muráti Lili.

(A képen Vaszary Gábor (szájában cigarettával),

Vaszary Piroska színésznő,
Vaszary János színigazgató (bajusszal) látható.)

Vaszary Gábor 1948-ban tizenöt regény, két novelláskötet és számos színdarab, köztük a jelenleg is megtekinthető "Bubus" népszerű szerzőjeként hagyta el végleg Magyarországot, ezt követően negyven évig nem jelent meg magyar földön regénye, azóta is csupán négy

A Helikon Kiadó e visszás helyzeten kíván most változtatni, sorra megjelentetve az író ismert vagy már elfeledett műveit.
Legfőbb ideje ugyanis, hogy azt a szerzőt, akit egész Európa megbecsült és értékelt, fölfedezzük magunknak. És ezzel leginkább magunknak teszünk jót ...

(Lövey Gábor).

Forrás: www.helikon.hu

Vaszary Gábor regényei

(1934-1943)

Monpti
Ő
Csak Te!
Vigyázz, ha jön a nő!
Ketten Párizs ellen
Hárman egymás ellen
Szegény fiatalok
Kislány a láthatáron
A szőkékkel mindig baj van
Az ördög nem alszik
A nő a pokolban is úr
Tavaszi eső
Tíz deka boldogság
Volt egyszer
Alszik az Isten

Vaszary Gábor fiatalon

Vaszary Gábor névaláírása

Vaszary Gábor (Budapest, 1897. jún. 7. – Lugano, 1985. máj. 22.) író, újságíró. Középiskolája után a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. Festő akart lenni. 1924 és 1932 között Párizsban francia lapok rajzolója volt. 1932-ben Budapesten újságíró lett. 1927 és 1943 között több mint tizenöt könyvet írt, amelyek az egész országban népszerűvé tették nevét. Regényeken kívül elbeszélések és színdarabok szerzője volt. Rendezőként és filmforgatókönyvíróként is dolgozott. 1947-ben Nyugatra távozott. 1949-től Németországban élt. 1952 májusától 1953 januárjáig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Utána a svájci Tessinben telepedett le. Magyar kiadók (Kárpát, Pannónia, Amerikai Magyar Kiadó) több régi sikerkönyvét újból megjelentették. Művei – köztük néhány újabb írása – nagy példányszámban németül (Rowohlt Verlag) és más nyelveken láttak napvilágot.

Forrás: http://mek.niif.hu/04000/04038/html/v.htm

Vaszary Piri és Vaszary Gábor

Vaszary Piri  Vaszary Gábor  Vaszary János

1930-as évek