Vaszary János   1867-1939

 

Fiatalkori önarckép, 1887

Művészeti tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Az első világháború ideje alatt haditudósítóként dologozott, több kiemelkedő képe született ebben az időben (Katonák hóban, Vonuló foglyok), amelyeken a fronton harcoló katonák életét örökítette meg.
A háború után a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Az újra, a kihívásokra fogékony természete sarkallta, hogy mindig más stílusban, más technikában próbálja ki tehetségét. Egyszerre foglalkoztatta a népies hatású gobelin és a klasszicizáló táblakép.
Festészetét az eleven színvilág, a lüktető fények, a virtuóz ecsetkezelés jellemzi.

Forrás:

http://www.bibl.uszeged.hu/inf/szakdoli/2003/puskas/vaszary.htm

 

Hongrie 1979 -Peinture de Vaszary János

Vaszary János

 

(Kaposvár, 1867. november 30. –

Budapest 1937. április 19.)

Festőművész, grafikus,

főiskolai tanár

 A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt. 1887-ben beiratkozott a müncheni akadémiára, de fejlődését főleg a Hollósy-kör irányította. 1899-től Párizsban a Julian Akadémián tanult. Stílusát ettől kezdve a párizsi festészeti irányok alakították, 1891-ben Rómában járt, majd rövidebb hazai tartózkodás után 1893-ban ismét Párizsba utazott.

Kezdő korszakában úgyszólván egy időben a szecesszióhoz közelítő gobelineket tervezett és realisztikus életképeket festett (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902). 1905-ben Olasz-, Spanyol- és Franciaországban járt tanulmányúton. Ettől kezdve vált uralkodóvá művészetében a kolorit (Pihenő nógrádi búcsúsok, 1905). Stílusa egyre oldottabbá vált, s az impresszionizmus felé fordult (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909). A háborút realista katonaképekben örökítette meg (Vonuló foglyok, 1915 körül).

1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ekkor alakult ki jellemző stílusa, amelyet a spontán vázlatos festés jellemzett. Birskörték (1918) és Ébredés (1921) c. képei mutatják friss festői temperamentumát. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézet részére faliképeket készített. E korszakának fő műve a Parkban (1928) c. képe. 1930-tól stílusa még oldottabbá, vázlatosabbá vált. Főleg Raoul Dufy és Van Dongen művészetének tanulmányozása érződik munkásságán. Ez idő tájt már igen nagy hatással volt a fiatalokra, a Képzőművészek Új Társasága (KUT) egyik vezető mestere, majd a Új Művészek Egyesülete (UME) alapítója lett. Több művészeti díj birtokosa volt, így 1898-ban társulati díjat, 1902-ben pedig állami kis aranyérmet, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Művészeti elveit több cikkben is összefoglalta.

Forrás: http://hungart.euroweb.hu/magyar/v/vaszary/

Ülő no lila napernyővel 1909

Virágcsendélet ablakban (Nagy virágcsendélet), 1930.

 

Art deco táncosok_1935

Vaszary villa

Talán egy bohém hétvégi kirándulás, talán a Lyka Károly által "kis Weimar"-nak nevezett Tata művészeti élete vagy éppen a szerelmes fészekkeresés hozta először ide Vaszary Jánost, a fiatalon nevessé vált festőt. Két évvel házassága után elkészült a rokon szemléletű építőtárs, Thoroczkay Wigand Ede tájba illő villája s ettől kezdve sorra születtek a táj, a kertek által ihletett képek. Ide tért vissza Itália után is, Spanyolország után is. Pesten halt meg, de az Almási úti temetőben - "várja a boldog feltámadás napját" - ahogy a sírkövén olvashatjuk. 1960 táján akadt egy utód, egy hozzá hasonlóan Tatára húzódott művész, aki elővette a régi dúcot, hogy új lenyomatot készítsen: megszervezte a Vaszary klubot, hogy a művészcsalád emlékét ápolja. Ma iskola s az iskolában szobor őrzi a művész emlékét. Híre, neve, íme már feltámadt.

Forrás:  http://www.c3.hu/~tataitv/jat31.htm

Vaszary-villa

 

védettség

Műemléki védelem

jelleg

Építmény

név jellemző

Mai

eredeti kategória

Lakóépület

eredeti főtípus

villa

jelenlegi kategória

Középület

jelenlegi főtípus

kereskedelmi- és vendéglátó létesítmény

jelenlegi típus

irodaház

megye

Komárom-Esztergom

helység

Tata

cím

Művész köz 3.

állapot

 

Külső leírás:

A Művész közre néző déli homlokzat földszintjének középtengelyében egy összetett nyílás látható, mely középen egy ajtóból, tőle jobbra és balra - az ajtó szemöldökének magasságában - egy-egy ablakból áll. Tőlük balra emléktábla.
A homlokzat jobb oldalán kis félköríves terasz figyelhető meg, a fölé kinyúló - téglából falazott pillérrel alátámasztott - tetővel. A teraszról egy erkélyajtó vezet a belsőbe.
A keleti homlokzat lábazatában két - angolaknában elhelyezett - vasrácsozott pinceablak látható.
Az észak-keleti sarkot szintén egy kőmellvédes terasz foglalja el, melyre keleten két ajtó, valamint középen egy ablak nyílik. A terasz alá fut be észak felől a pincelejárat. A két térből álló pince poroszsüveg boltozatos.
Északról a lábazatban újabb két pinceablak figyelhető meg, a földszinten más nyílás nincs.
A nyugati homlokzat északi részét egy nagyméretű, téglából falazott ív töri meg, mögötte a falazat beugrik. Ettől jobbra egy négy lépcsőfokkal megemelt bejárati ajtó látható. Ettől jobbra majolika keretben Mária gyermekével, ornamentikus díszítéssel. A következő tengelyben két egymás alatti nyílás látható, melyből az alsó egy angolaknás pinceablak, felette egy állótéglány alakú ablak.
A manzárdtetőben a délkeleti sarokban - a földszinthez hasonlóan - terasz figyelhető meg. Róla dél felé két ablak nyílik. Az északkeleti sarkon szintén ablak nyílik a manzárdtetőben. A tető északi és nyugati részét csak egy-egy padlásszellőző töri meg.

Forrás:

http://muemlekem.hu/muemlek?id=6450

Rövid   leírás:

Kertben, szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú, jellemzően sátortetős villaépület. Tetőtere részben beépítve, az ablakok körül megnyitott tetőszakasszal és fűrészelt oromzati díszű tetőfelépítménnyel. Utcai homlokzatának K-i sarkán, félköríves, mellvédes, fedett terasz. Síklefedésű belső terek, részben korabeli nyílászárók. Építtette Vaszary János festőművész 1906-ban (építész: Toroczkai Wigand Ede).

 

Pompadour_1925

További képek letöltése: VaszaryJános1.pps   VaszaryJános2.pps

Aranykor 1897-98

Vaszary János  műtermében.

Vaszary János arcképe 1905

Hölgy rózsás kalapban

(A művész felesége), 1911

Rosenbach Mária

 

 

Vaszary Emlékház


A festő szülőháza 1833-ban épült klasszicista stílusban.

Cím: 7400 Kaposvár, Zárda u. 9.

Telefon szám: +36 82 414-999

Vaszary János Zárda utcai szülőháza.

Vaszary János tanítványaival

Balra Vaszary Katalin (a festő nővére)  és Férje Gadalányi Jenő  1928. augusztus

Macska párnák között

Vaszary képeslapja menyasszonyának,

Rosenbach Máriának

 

Vaszary János festőművész Kaposvárott született, szobra a szülőházával szemben

 

Tata - Vaszary János (1867-1937) festőművész sírja a tóvárosi temetőben.

 

Vaszary János Általános Iskola

védettség

Műemléki védelem

jelleg

Építmény

név jellemző

Mai

eredeti kategória

Középület

eredeti főtípus

oktatási és gyermekintézmény

eredeti típus

általános iskola

jelenlegi kategória

Középület

jelenlegi főtípus

oktatási és gyermekintézmény

jelenlegi típus

általános iskola

megye

Komárom-Esztergom

helység

Tata

cím

Országgyűlés tér 4.
Agostyáni út sarok
Somogyi Béla utca 3.
Agostyáni utca 4.

 

Vaszary János saját képe előtt az Ernst Múzeumban, 1937 Vaszary János Fiatalkori önarckép 1886
Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter átveszi Vaszary János műtermében a tihanyi biológiai intézet számára készített festményt Vaszary János tanítványaival
Vaszary János egy női portré festése közben Vaszary János tatai kertjében macskákkal,  1920-as évek vége

 

Vaszary János tanítványai körében (mellette balra Anna Margit) Vaszary János tatai kertjében a házánál
Vaszary János munka közben
Vaszary János és Ernszt Lajos kiállítás rendezés közben
Vaszary János egy vázlat tanulmányozása közben Vaszary János és Ernst Endre a velencei Szent Márk téren 1928 tavaszán
 

Vaszary János műterme a festő halála után, 1939