Vaszary János  1899-1963

Vaszary János

(Budapest,1899. január 10.–Madrid,1963.november 20.)

Színész, színigazgató, rendező, színműíró

1920-ban a Magyar Színházban kezdte pályáját, játszott ezenkívül az Új Színházban is. Ez utóbbiban 1920-ban és a Belvárosi Színházban
1923-ban rendezőként is dolgozott. A rendezést Pitoëffnél tanulta.
1925-ben Magyar Kamara Társulat néven Párizsban alapított vállakozást,
1926-ban azonban hazatért. 1927-1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként.
1932-1933-ban a Terézkörúti Színpad művészeti vezetője volt, majd ezt követően 2 évig az Andrássy úti Színház rendezője,
1935-1936-ban főrendezője.
1933-1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1936-ban a Nemzeti Színházban is rendezett.
1939-től 1941-ig a Magyar és az Andrássy Színház főrendezőjeként,
1941-1944 között az Andrássy Színház igazgatójaként tevékenykedett.
1945-ben emigrált, 2 évre rá Madridban telepedett le.
Itt halt meg 1963-ban.

Írói tevékenyége
1928-tól kabaréjelenetekkel, 1930-tól vígjátékokkal jelentkezett. Rendezőként is elsősorban saját műveit állította színpadra, a könnyű műfaj avatott művelője volt. Filmforgatókönyveket is írt továbbá filmet is rendezett.
 

Művei, rendezései:

• F.R. Hasenclever: Emberek
• Sarment: Hamlet házassága
• Zuckmayer: Kristóf Katica
• Békeffy I.–Stella A.: Jöjjön elsején!
• Vaszary G.: Bubus
• Bahr: Josephin

Drámái:

• Ma éjjel szabad vagyok (1934)
• A vörös bestia (1934)
• Házasság (1936)
• Angyalt vettem feleségül (1939)
• Egy nap a világ (1941)
• A pénz nem boldogít (1942)

Vaszary János (Budapest, 1899. jan. 10. – Madrid, 1963. nov. 20.) író. Tizenhét éves korában önként bevonult katonának. A háború után jogi tanulmányokba kezdett, de abbahagyta és 1921-ben Párizsba ment mint Az Est tudósítója. A francia fővárosban töltött három év alatt színházi rendezést tanult. Visszatérve Budapestre 1924-ben a Vígszínház, 1927-ben a Magyar Színház rendezője volt, valamint színműveket írt. 1931 és 1944 között több mint tíz darabját mutatták be. A negyvenes évek elején az Andrássy úti Színház igazgatója lett. Regénye jelent meg, filmforgatókönyveket írt és filmet rendezett. 1944-es politikai magatartása miatt 1945-ben letartóztatták, de megszökött és 1946 júniusában feleségével, Muráti Lili színművésznővel Nyugatra menekült. Rövid párizsi tartózkodás után 1947-ben Madridban telepedett le. 1949-től közreműködött a madridi Magyar Rádió műsorában.

Forrás: http://mek.niif.hu/04000/04038/html/v.htm

Vaszary János filmek:

________________________________________

1943 - Kölcsönadott élet
forgatókönyvíró
________________________________________
1943 - Egy nap a világ
forgatókönyvíró, rendező, színész
________________________________________
1942 - Házasság
forgatókönyvíró, rendező
________________________________________
1941 - Miért?
forgatókönyvíró
________________________________________
1940 - Igen vagy nem?
forgatókönyvíró
________________________________________
1938 - Papucshős
rendező
________________________________________
1937 - Mámi
rendező
________________________________________
1937 - 3:1 a szerelem javára
rendező
 

Egy nap a világ-ból képek:

 Vaszary Piri és Jávor Pál

ZÖRGETIK AZ AJTÓT 

Vaszary János író, színházigazgató és felesége, Muráti Lili, az ünnepelt színésznő életébe 1944-ben beleszólt a Történelem. Menekülnek a háború és a szovjet tankok elől, de autójuk elromlik. A Vörös Hadsereg összezárja a Budapestet körülvevő katonai gyűrűt. A házaspár a fővárosban reked. Ettől kezdve egészen 1946 tavaszáig életük egyetlen nagy menekülés: fél tucatszor a GPU fogságába esnek, közel kerülnek a kivégzéshez, a megerőszakoláshoz. Mindezeket és még sok hihetetlen kalandjukat végigszoronghatjuk ebben az önéletrajzi írásban, miközben reménytelenül, a puszta létért küzdve menekülnekaz országból.
Vaszary János könyve tulajdonképpen nem más, minta régi Magyar Királyság, s a vele egyet jelentő úri osztály végső pusztulásának bemutatása.
A Zörgetik az ajtót emlékirat, olyan emlékezés, ami komoly és súlyos történelmi igazságokat hordoz. Minden idők egyik legizgalmasabb könyve. Letehetetlen, élvezetes olvasmány.
 

SZAJNA-PARTI KALAND

Egy fiatalember ül a Szajna-parton. Egy gyönyörű, titokzatos lány sietős léptekkel tűnik el a párizsi estében.
A fiatalember, Vaszary János - a későbbi ünnepelt író, színházigazgató, Muráti Lili férje, és Vaszary Gábor testvére - itt még csak egy álmokkal és vágyakkal teli, szegény, éhező, és szerelmes magyar fiú.
A Szajna-parti kaland irodalmunk egyik legsikeresebb regénye, tele friss humorral, szerelemmel, világfájdalommal, és boldogsággal.
Egy kis párizsi szálloda, egy lobogó szerelem, csontig hatoló éhezés, kalandok, minden hájjal megkent magyar tengerész, svéd vendégmunkás, menekült orosz herceg és egyéb nemzetközi szélhámosok. A háttérben pedig a Szajna-part, ahol minden kezdődik és végződik.
Ha vannak könyvek, amelyek örök és maradandó kísérői életünknek éppúgy, mint Párizs és a szerelem, akkor Vaszary János Szajna-parti kalandja ilyen.

KALAND A VÖRÖS HAJÚ LÁNNYAL 

A Vaszary recept: humor + szerelem + kaland + Párizs (na jó, esetünkben legyen inkább a spanyol tengerpart).
Mindehhez vegyünk még egy szemtelen és szemérmetlenül vörös hajú lányt, egy szállodatulajdonost, aki mindent elkövet, hogy vendégei fejvesztetten meneküljenek, egy bírósági szakértőt, aki örökölni szeretne, és ezért bármire képes, és persze nem utolsósorban egy kecskét, amely viszontagságos úton gyilkosság áldozata lesz. Helyszínül pedig képzeljük el a sziklacsúcson terpeszkedő Hotel de la Playa-t, ahol megérkezvén be kell törni a kastélyszálló ablakát, hogy bemászhassunk, ahol a szakácsnő a vendégektől kunyerált kölcsönből finanszírozza a reggelit, és ahol egy mindenki ellen, és mindenki egy ellen, de közben Vaszary (vagy alteregója) azért leginkább Matt-ért, a vörös hajú lányért van oda.

 

Vaszary János:

A vörös bestia (1934)

KÉPEK AZ ELŐADÁSBÓL :

Vaszary testvérek

A képen Vaszary Gábor (szájában cigarettával),
Vaszary Piroska színésznő,
Vaszary János színigazgató (bajusszal) látható.

Muráti Lili (Nagyvárad, 1914. július 22. – Madrid, 2003. április 17.) színésznő.

Pályája:

Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, mielőtt Bárdos Artúr felfedezte tehetségét.

1932-ben a Művész Színházban, 1932-től 1934-ig a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban, 1934-től 1941-ig párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban, 1943–1944 között az Andrássy Színházban szerepelt.

1945-ben férjével, Vaszary Jánossal külföldre menekült, majd 1947-ben Spanyolországban telepedtek le. Muráti Lili rövidesen itt is vezető színésznővé vált.

1948–1950 között a spanyol rádió magyar adásának bemondónője volt. Saját társulatot alapított és 1950–1963 között velük járta a spanyol színpadokat. 1966-ban Argentínában vendégszerepelt.

Muráti Lili sajátos stílusa volt a modern, fiús, sportos, önálló nőtípus. Jellemábrázoló képessége igen jó volt, humorral és bájjal játszotta a modern drámák leányalakjait. Spanyolországban jellemszerepekben, de komikai szerepkörben is sikeres volt.

Számos magyar és spanyol filmben játszott.

Ez történt Budapesten (1944)

Muráti Lili és Ladomerszky Margit

Mariet (Zilahy Lajos: Tűzmadár)
Irén (Bruckner: Halálos ifjúság)
Lujza (Szomory Dezső: Bodnár Lujza)
Cili (Molnár Ferenc: Csoda a hegyek között)
Elisa (Shaw: Pygmalion)
Mária (Vaszary János: Egy nap a világ)
Barbara (Deval)
Aurélie (Giraudoux: Chaillot bolondja)
 

Muráti Lili
50 év után először a Karinthy Színházban lépett fel Neil Simon:
A nagymama soha című darabjában.
 

Elnökkisasszony (1935)
A csúnya lány (1935)
120-as tempó (1937)
Fizessen, nagysád! (1937)
Álomsárkány (1939)
Igen vagy nem? (1940)
Végre (1941)
Tökéletes család (1941)
Miért (1941)
Házasság (1942)
Az éjszaka lánya (1942)
Kölcsönadott élet (1943)
Egy nap a világ (1943)
Késő (1943)
Házassággal kezdődik (1943)
Ez történt Budapesten (1943)