Vaszary László 1876-1944
Vaszary László (Hencse, 1876. jan. 18 – Budapest, 1944. márc. 14.). Szobrászművész   A felnőtt magyar siketnéma társadalomnak egy igazi büszkesége téríti örök nyugovóra Vaszary. László szobrászművésszel; 68 éves volt, amikor meghalt. Két évtizedes meghitt barátságunk ideje alatt nemcsak kiváló művészi tehetségét, de általános, emberi jó tulajdonságait, nyílt szívűségét is a legközelebbről volt alkalmam megismerni és nagyra értékelni.  Vaszary hároméves korában siketült meg, így néma gyermekként került a váci intézetbe. Az iskola elvégzése után is szorgalmasan fejlesztette szellemi tudását. Éles eszű, értelmes logikájú ember volt. Nemcsak a magyar, de a világtörténelem nagyjairól is élvezetesen tudott csevegni. Mindig a legnagyobb tisztelettel és hálával gondolt vissza Krenedits Ferencire, Pivár Ignácra és a többiekre. Kegyelet teljes megemlékezései során még élete utolsó éveiben sem szégyelte bevallani, hogy az, intézeti nevelés milyen maradandó nyomot hagyott lelkében. ..   A 16 éves ifjú Krenedits igazgató buzdítására lett szobrász. Előbb faszobrászatot tanult, majd az Iparművészeti iskola elvégzése nullán Stróbl Alajos mesteriskolájába került. Az egykorú lapokban olvashatjuk, hogy Stróbl Alajos egy ízben a budapesti lapok képzőművészeti munkatársai előtt a modern magyar szobrászatról tartott előadást; élőadásának nagy részét a Mester éppen Vaszary művészetének méltatására szentelte. A műértő I. Ferenc József királyunk epreskerti műterem látogatásainál   Vaszaryt megszólításával tüntette ki (az együk ilyen látogatására az uralkodót Horthy Miklós első szárnysegéd, Magyarország mostani Főméltóságú Kormányzója kísérte el).   Amikor a váci intézet centenáriumára elkészítette I. Ferenc király és Cházár András jól sikerült mellszobrát, az uralkodó Vaszary Lászlót a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Néhány évvel ezelőtt Borbély Sándor és Náray-Szahó Sándor élethű szobraival bővítette ki Vaszary a váci intézet relikviáit. Félévszázados művészi pályafutása alatt Vaszary sok értékes munkát alkotott. Fontosabb munkái közül kiemeljük a következőket: Mellszobrok: I. Ferenc király, Cházár András, Borbély Sándor és Náray-Szabó Sándor (váci intézet); Ferenczy István (Rimaszombat főterén és a szegedi Pantheohban); Izsó Miklós (szegedi Panfheon); Bihari János (Margitsziget) ; gróf Károlyi Sándor (újpesti Katolikus Legényegylet)  Ottó királyfi, gróf Károlyi István, dr. Angyal Pál, dr.Bessenyey Zéno, a Művész felesége, dr. Holló Géza (magántulajdonban);Kossuth Lajos (Buj, Rákóczi utca 1.) I. Napóleon (Epreskert); dr. Hegedűs Lóránt (Orsz, Siketnéma Otthon). Domborművek: gróf Tisza István (debreceni egyetem ); Szent László (nagyváradi székesegyház, és a budai Ferenc József-intézet); Haynald Lajos (kalocsai székesegyház); Mátyás király és Beatrix királyné (városligeti Vajdahunyad vára ); Perányi Péter, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna (sárospataki ref. főiskola); Lavotta János, Zempléni Árpád, Bernáth Béla (Tállya); Lord Byron, (La Fontaine Társaság) Hősi emlékművek: Budapesti egyetem jogi kara, Hejőbába, Mesterszállás,Gecse, Tapolcafő, Kőtelek. Síremlékek: Oros Kálmán (Vác); gróf Niczky család (Szeged); gróf Wenckheim család (Ókigyós), Rothnagel család (Esztergom); Nécsey család (Verebély); Jungfer család (Kerepes); nagykereki Mensáros Andorné (Farkasrét); Paál Gergely (Rákoskeresztúr); Barna család (Németvölgy). Különfélék: Mátyás király (Szépművészeti Múzeum és Városi Múzeum) ; Ferenczy István (Városi Múzeum); „Hiszek egy Istenben” (Budapest székesfőváros tulajdonában); „Almos Faun” (Epreskert). Vaszary nevéhez egy érdekes művészettörténelmi esemény is fűződik.. Ferenczy Istvánnak, a magyar szobrászat úttörőjének egyik alkotása még a szabadságharc idején nyomtalanul eltűnt. Bármily kezdetleges is volt Ferenczy művészete, Vaszary előtt nagy becsben állott Ferenczy kezdeményező szerepe. A különös véletlen úgy akarta,, hogy 90 év után. éppen Vaszary fedezte fel Ferenczy István elveszettnek hitt alkotását. A magyar siketnéma társadalom büszkeségének emlékét kegyelettel őrizzük meg. Rochlitz Gyula. Forrás: http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/860388/default/doc_url/Magyar_Gyogyped_Tanarok_Kozlonye_1944_VI_03.pdf
Bihari  János mellszobra Alkotók: Vaszary László, Kaffka Péter Első felállítás éve: 1928 Alkotás jellege: Mellszobor Vallási téma: Nem köthető valláshoz Történelmi téma: Nem köthető egyik felsorolt történelmi eseményhez sem Stílus: Klasszikus Forma: Alakos Anyag: Bronz, Fa Elhelyezkedés Alkotás állapota: Elpusztult Budapest, Hungary (Magyarország) Budapest, Margitsziget (XIII. kerület) (A sziget déli részén)	Vaszary László (Hencse, 1876. jan. 18 – Budapest, 1944. márc. 14.). Szobrászművész Vaszary lászló születési adatai pontatlanok: a Somogy Megyei le-véltár felekezeti anyakönyveiben (Hencsei vegyes katolikus és refor-mátus anyakönyvek, IV. 429.) nincsen róla bejegyzés. Három éves korában megsüketült, hét évesen a váci siketnémák intézetében nevelkedett. Apjaként bizonyos Vaszary Jánost jelöl meg.  Az 1870-es években Kaposváron élő Vaszary János ügyvéd és Vaszary László rokoni kapcsolatát nem támasztják alá sem a szobrász megnyilatkozásai, sem az életkörülményei. László református vallása, hangsúlyozottan szegényes anyagi helyzete miatt nem valószínű, hogy dr. Vaszary János gyermeke lenne, akitől jelentős vagyont örökölt volna. Törvénytelen gyermekként nehezen elképzelhető, hogy a könyörületességéről ismert Vaszary Kolos – aki szegény sorsú gyermekek támogatására sokat áldozott - és a családszámos egyházi embere ne segítette volna. Forrás: Geger Melinda.pdf ERENCZY ISTVÁN A templom külső falán, bemélyesztett fülkében látható Ferenczy karrarai márványból készített mellszobra, Vaszary László alkotása. A mellszobrot 1909-ben avatták fel
Cházár András mellszobra Vaszary László 1902 Stílus: Klasszikus Forma: Alakos Anyag: Bronz Elhelyezkedés Pest megye, Hungary (Magyarország) Vác (Vác Március 15.tér 6.Az iskola udvarban.)
Született Hencsén (Somogy m. ) 1876 jan. 18. Előbb az Iparművészeti Iskolának, később Stróbl Alajosnak volt tanítványa. Korai munkája Ferenczy István és Izsó Miklós képmás-szobra a budapesti Epreskertben. Ezt követte Haynald érsek dombormű-képmása Kalocsán, Szt. László a Ferenc József nevelőintézetben, gr. Károlyi Sándor s mások képmásai. Forrás: Révai lexikon
Vaszary László - Vily-i kastély (1895) tus
Perényi Péter dombormű Alkotó: Vaszary László Első felállítás éve: 1921 Alkotás jellege: Épületdísz, Dombormű Vallási téma: Református Stílus: Klasszikus Forma: Alakos Anyag: Bronz, Mészkő Elhelyezkedés: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hungary (Magyarország) Sárospatak, Kazinczy Ferenc utca (A Kollégium bejárata mellett a homlokzaton.)	I.Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna Alkotó: Vaszary László Első felállítás éve: 1923 Alkotás jellege: Épületdísz, Dombormű Vallási téma: Református Stílus: Klasszikus Forma: Alakos, Személyek Anyag: Bronz, Mészkő Elhelyezkedés: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hungary (Magyarország) Sárospatak, Kazinczy Ferenc utca (A Kollégium bejárata mellett a homlokzaton.)
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói: Vaszary Gábor 1892 – 1893 Vaszary János 1885 - 1887 Vaszary László 1908 – 1909
Beatrix dombormű (másolat)	Mátyás dombormű (másolat)
Alkotó: Vaszary László Első felállítás éve: 1904 Alkotás jellege: Dombormű Stílus: Klasszikus Forma: Alakos Anyag: Márvány Elhelyezkedés: Budapest, Hungary (Magyarország) Budapest, Városliget (XIV. kerület) (A Vajdahunyadvár falán) Forrás: http://www.szoborlap.hu/
Borbély Sándor mellszobor
Alkotó: Vaszary László Első felállítás éve: 1923 Stílus: Klasszikus Forma: Alakos Anyag: Bronz Elhelyezkedés: Pest megye, Hungary (Magyarország) Vác, Március 15. tér 6.
Első világháborús emlékmű (Mesterszállás) A templomkertben áll az 1. világháborús emlékmű, amelyet 1930. október 12-én lepleztek le. Az emlékoszlop Vaszary László budapesti szobrászművész munkája, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható. Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét. A község lakossága - elsősorban az érintett hozzátartozók és az Egyháztanács kezdeményezésére - elhatározta, hogy a 2. világégésben elesettek emlékének megőrzésére emléktáblát állít fel, melyet a Hősök emlékművén helyezték el. A fehér márványtáblát 1989. március 15-én avatták fel, melyre a helyi áldozatok nevét vésték. 1991. március 15-én ünnepi szentmise volt a mesterszállási templomban, a 2. világháborús hősi halottak tiszteletére. Ezt követően a plébános felszentelte az emléktáblát. Forrás: Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411 Gecse Polgármesteri hivatal előtt. Kossuth utca [tervezte: Vaszary László; faragta: Vajda Sándor, 1932] Fotó: Hegedüs István digitálisan feljavította Vaszary Zoltán.