1894 | DR. VASZARY
JÁNOS
Dr Vaszary János 1830-1848 |
|||||||||||||||||
Fonyód (1901) Dr Vaszary János ügyvéd villája
Fonyódi
Vaszary-villa cím: Várhegy, Bartók Béla u. 22. Ma Zeneiskolaként üzemel. A Vaszary - villával szemben (34 – 36. sz.) áll az 1900 - ban emelt Mária szobor. A család állíttatta nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet. |
Dr. Vaszary János
(1832-1901)Köz- és váltóügyvéd
Lakhely: Kaposvár
|
||||||||||||||||
Mária szobor jobb felső sarokban. | |||||||||||||||||
Fonyódi Vaszary-villa | |||||||||||||||||
Bartók B. u. 22.
(Hrsz.:6440) Vaszary-villa. Jelenleg Zeneiskola. 1894. Historizáló
villa, részben átépítve. |
|||||||||||||||||
Forrás: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11621
VASZARY VILLA - MŰVÉSZETI ISKOLA
Részlet
"A fonyódi gróf Zichy Béla-telep"
című készülő
könyv
Bélatelepi
villák
című
fejezetéből.
Ilyen
formában van az összes épület feldolgozva.
BARTÓK
BÉLA U. 22.
Hrsz. 6440. –
1.788 m2
1894 | DR. VASZARY
JÁNOS
A villa
építtetője Vaszary János köz- és váltóügyvéd 1832-ben
született. Az 1870-es évek elejétől folytatott ügyvédi
gyakorlatot Kaposváron. Korának egyik legtekintélyesebb
ügyvédje, közéleti személyisége. Hosszabb ideig a kaposvári
Esterházy hercegi uradalom jogi képviseletét is ellátta.
1875-től a Nemzeti Casino Egyesület igazgatója, majd a
Kaposvári Bank és Takarékpénztár vezetőségi tagja. Ő
kezdeményezte a kaposvári János (ma: Dózsa György) utca
létesítését. 1901-ben hunyt el, 69 éves korában.
Haláláról az
alábbi hírt közölték:
Halálozás.
Dr. Vaszary János kaposvári köz- és váltó ügyvéd,
érsekuradalmi jogtanácsos élete 69 ik évében f. évi május
22-én hosszas szenvedés után elhalt. Temetése f. hó 24-én
d.u. 4 órakor volt, igen sok tisztelője és jóbarátja
részvétele mellett. – egyedül az ügyvédi kar nem volt
képviselve kellőleg a végtisztesség tételénél. Okát
kutattuk, s azon sajnos értesítést kaptuk, hogy az ügyvédi
kar a gyászjelentések szétküldésénél majdnem teljesen
mellőzve lett, így – dacára annak, hogy a megboldogultban
igen kedves és tudományos kartársukat veszítették el – nem
tudva a temetés idejét, ott testületileg részt nem vehettek.
Nagyapjának
második házasságából született fia volt Vaszary Kolos
hercegprímás, vagyis apjának féltestvére. Apja a somogyi
Széchenyi uradalom jószágigazgatója volt, akinek egy másik
testvérének az unokája volt a híres festőművész Vaszary
János.
A villa
emeletes, tetőtér beépítéses, fűrészfogas bástyaszerű
toronnyal. Ma a Fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola épülete,
részben felújítva és átépítve. Ahogy a korabeli újságban
olvashatjuk, 1902-ben: „A második domb után következik a
szép villák. Elsőnek kaczér piros redőnyeivel János úr
villája; bájos, összhangzó úgy belül, mint kívülről is,
körülötte szép öreg tölgyfák, csinos park, sok cyklámon,
minden szeretettel ültetve, gondozva. A bútorzata bécsipiros
kendőkből, minden darabja kiváló ízléssel megválasztva, és
sok virág a szobákban, helyes polczok, mindez úgy illik
fehér falához, mahagóni piros ajtajai, ablakaihoz, olyan
jóízű magyaros, aranyos.”
A villában
tartotta 1902-ben Hollósy Simon (1857-1918) festőművész
fonyódi művészeti iskoláját és Damkó József (1872-1955)
szobrászművész is a villában dolgozott 1902. december és
1903. január között, ahogy a Somogy írta 1903. január végén:
„Az itteni dr. Szabó féle villában, hol a nyáron Hollósy
festőtelepe volt, most Damkó J. szobrász dolgozik már két hó
óta, szebbnél szebb munkákat készít.”
Hollósy
Simon festőiskolájának Fonyódra hozatalával kapcsolatban
több levelet is váltott koronghi Lippich Elek bélatelepi
villatulajdonossal, a korabeli magyar művészeti élet
vezetőjével. Ebből a levelezésből idézünk néhány – Fonyódot
is említő – sort, amelyeket Hollósy intézett Lippichez: [a
könyvben…]
Lippich
barátjához, László Fülöp világhírű festőművészhez intézett
levelében is beszámolt a fonyódi festőiskoláról:
„Budapest,
1902. VIII. 30. Kedves Barátom. Most érkeztem Fonyódról,
hogy újra igába álljak. Egy néhány heti édes álmodozás után
kezdődik a szürke valóság. A természettel való édes
szeretkezés után az emberekkel való fájdalmas dulakodás. […]
Fonyódon az idén 60 festő dolgozik: lengyelek, svédek,
németek, oroszok és néhány magyar. Egész Barbizon [Barbizon
francia község; barbizoniak: a modern naturalista festészet
úttörő művelői a 19. sz. közepe táján, Franciaországban. –
V.I. megj.] lett Fonyódból. Alig lehet sétálni a
stafeleioktól [Stafeláj = német: festőállvány. – V.I.
megj.]. Vannak köztük tehetséges nők is, különösen a svédek
között. […].
Özvegy
Bogyay Kálmánné 1902 nyarán megjelent cikkében is megemlíti
a festőiskola fonyódi tartózkodását: „Ha a viczinálison,
mely most gyorsabb tempóban koczog, mint a múlt években,
eljutunk Fonyódra, piszkos, poros úton haladunk gyalog, vagy
kocsin, ahogyan kedvünk, vagy bugyellárisunk engedi, föl a
fürdőtelepre. Elhagyva az első dombot, a faluhoz, a
Schaller-vendéglő, turistaházhoz érünk, s hol a többi
fürdővendégen kívül, a nagybányai festőiskola egy része itt
lakik és étkezik; mennyiben jól, vagy rosszul, azt ők
tudják. Vannak nemcsak magyarok, de külföldiek is, nők,
férfiak vegyesen ; érdekes jelenségek – ők inkább néptypust
festenek, mint tájképet, de úgy hallom, valamelyest azt is.”
Mindez tehát
a Vaszary villához kötődött.
A villával
szemközt lévő Mária-szobrot Vaszary Ilona és unokatestvérei
állíttatták nagybátyjuk, Vaszary Kolos (1832-1915) hercegprímás,
esztergomi érsek erkölcsi és anyagi támogatásával. A szobor
talapzatának felirata: „Istennek Szent Anyja/ könyörögj
érettünk. 1900.”
A bíboros
egyébként többször vendégeskedett rokonainál a fonyódi villában,
bár balatoni rezidenciája Füreden volt, ahol életének utolsó
napjait is töltötte. Halálát megelőzően a Somogy című vármegyei
lap rendszeresen beszámolt füredi tevékenységéről.
1902 | HANNY
BÉLÁNÉ SZ. HORVÁTH ILONA
Az 1911-es
fonyódi házösszeírás alkalmával láttuk, hogy a villa
tulajdonosának Hanny Béláné Horváth Ilona van feltüntetve. Ő
Vaszary János özvegye volt, s férje halála után három évvel újra
megházasodott. Férje nagybátyjának a jószágigazgatója vette
feleségül: Hanny Béla hercegprímási jószágkormányzó volt, s
amikor 1917. február 20-án életének 71., házasságának 12. évében
elhunyt, akkor feleségén (nedeliczi Horváth Ilona) kívül
mostohaleánya, Vaszary Ilona gyászolta (férjével és leányával
együtt). Az esztergomi értelmiségiek között is, mint jogi
végzettségűt említik, tehát bizonyos, hogy Vaszary Kolos
jószágkormányzója volt.
1902 | VASZARY ILONA;
férje NEMESTÓTHY SZABÓ BÉLA (máshol: Nemestóthy Béla)
tábornok
Vaszary Ilona
(1874-1951), Fonyódon, 1903. június 16-án lett Nemestóthy
Szabó Béla (1877-1952) felesége. A huszártábornok régi Zala
megyei eredetű család leszármazottja, a m. kir. 1. lovasdandár
parancsnoka volt, a II. oszt. magyar érdemkereszt és számos hadi
érdemrend tulajdonosa. Családjának történetét is feldolgozta.
Leányuk Ilona Nagykikindán 1904. július 5-én született, az ő
férje lett 1926-ban Tartsay Vilmos érsekújvári születésű
huszárfőhadnagy. Gyermekük Vilmos 1927-ben született. Tartsaytól
elvált, és 1939. február 14-én Moldvai Andor György
bankhivatalnok férje lett.
1936.01. |
KOMÁROM MEGYEI HITELBANK
A villát
elárverezték, így lett a vevő a Komárom Megyei Hitelbank.
1936
februárjában Ripka Ferenc már arról értesíti Matolcsy Sándort,
hogy a Vaszary villa a Komárom megyei Hitelbank tulajdonába
került, fel kell őket szólítani, hogy a hátralékot fizessék meg.
A bank válaszában közölte, hogy Nemestóthy Szabó Béla ny. m. kir.
tábornok 561 pengős tagdíjhátralékát nem egyenlítik ki. A villát
jelzálog terhelte, kényszerűségből vásárolták meg és azt minél
hamarabb értékesíteni akarják. A fürdőegyesületbe sem akarnak
belépni, mert a villa hamarosan gazdát cserél, és majd az új
tulajdonos belép.
1944 | SAUER
RUDOLF
Sauer Rudolf
orvos, Kula, Bács m
Forrás: http://fonyodregen.blogspot.hu/2014/01/reszlet-fonyodi-grof-zichy-bela-telep.html
|
|||||||||||||||||