Vaszary  Béla    1861-1915

 

Vaszary Béla

 

(Lábod, 1861. ápr. 23. - Veszprém, 1915. nov. 4.)

Veszprémi polgári fiúiskola tanára, később a kereskedelmi iskola igazgatója, szépirodalmi író, vers és próza író

 


Vaszary Béla állami felső kereskedelmi iskolával kapcsolt polgáriskolai tanár, szül. 1861. ápr. 23. Lábodon (Veszprém.); a Budapesti paedagogiumot végezte s polgári iskolára nyert képesítést a nyelvtörténeti szakcsoportból; tanítóképző-intézeti tornatanári oklevele van. Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola tanára Vaszary Béla 1883-1885-ig.  1889-ben polgáriskolai tanár, eleinte Beszterczén, 1893 óta Veszprémben; a felső kereskedelmi iskolákban magyar nyelvet, földrajzot és levelezést tanít, a polgáriban magyart, földrajzot, történelmet és tornát. 1895-től tanított a polgári fiúiskolában, 1908 után az állami felső kereskedelmi és polgári fiúiskola igazgatója volt. Külső munkatársa volt a Veszprémi Hírlapnak, alkalmi versei és prózai írásai a helyi lapokban jelentek meg. Szépirodalommal is foglalkozik; a Somogy cz. hetilapnak segédszerkesztője volt.

Vaszary Béla elhunyt, 54 éves korában, Veszprémben.

Neje: Csukly Etelka
Lakhely: Pápa


Munkái:

1. Költemények. Kaposvár, 1882.

2. Egy szép historia a vitéz Francziskorul és az ő feleségéről. Bpest, 1903. (Tizenkét énekben és egy előénekben megújítva a régi történet. Ism. Budapesti Hirlap 1904. 124., 129.)

3. Írjunk és beszéljünk magyarosan. Veszprém, 1906. (Kézirat gyanánt tanítványai számára).

4. Kiszlingstein Könyvészete.

5. Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Budapest, 1896. 86. l.

6. M. Könyvészet 1904., 1906.

7. A Balkán félsziget államai Veszprém: Fodor Ny., 1914  31 p. ; 23 cm Lelőhely: B1 RJ: 293.932

 

Forrás: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/v/v29407.htm

Irodalom: Vaszary Béla. = Veszprémi Hírlap, 1915. nov. 7.

 


A Vaszaryak sorsa kötődött Veszprém megyéhez

A szerteágazó Vaszary család ősei a Veszprém megyei Vaszar községből származnak. A nevüket innen vették.

2011. január. 15. szombat | Szerző: Molnár Jánosné

 

A 19-20. században megyénkhez szorosabban kötődött három jeles tagjuk: Vaszary Kolos (1832-1915) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek; Vaszary János (1867-1939) festőművész és Vaszary Béla (1861-1915), a veszprémi polgári fiúiskola tanára, később a kereskedelmi iskola igazgatója. Rokonok voltak. A főpap apai ágon nagybátyjuk volt a testvéreknek, Jánosnak és Bélának. A Dunántúl különböző települései - Keszthely, Kaposvár, Lábod - volt a szülőhely, hogy aztán alkalomadtán közelebb kerüljenek egymáshoz Veszprém megyében.

Vaszary Ferenc (Kolos bencés szerzetesi név) diákként a nyári szünidőt többször a paloznaki plébános nagybátyjánál töltötte. Gyalog tette meg az utat rossz csizmában, szegényes öltözetben Keszthelytől Paloznakig. Az első szentmiséjét a falu templomában mutatta be.

Vaszary Kolos bencéstanári működésének második állomáshelye Komárom után Pápa volt, ahol a rend algimnáziumában tanított 1856-tól 1861-ig. Ekkor kezdett először politikával foglalkozni. Lelkes buzgósággal küzdött a magyarság jogaiért. A templomban és a városi rendezvényeken szívet-lelket megindító beszédeket tartott. A pápaiak nem felejtették el a hercegprímássá lett (1891) Vaszary Kolost. 1892-ben a város díszpolgárává választották. Tizennégy tagú küldöttség adta át neki a díszoklevelet. Ebből az alkalomból a hercegprímás a pápai szegények részére 500 forintot küldött, melyet vallási hovatartozástól függetlenül kiosztottak a rászorulók között.

A vasegészséggel nem rendelkező Vaszary Kolos sokat betegeskedett. Balatonfüredre a gyógyulás vágya vitte még esztergomi tanároskodása idején (1861-1869). Később is, mikor módja lett volna, hogy külföldön keresse gyógyulását, hű maradt Balatonfüredhez, a Balatonhoz és a gyógyító erejű savanyúvízhez, mely a gyomorbajából kigyógyította. Amíg nem építtette fel nyaralóját (1892), addig a Grand Hotelban szállt meg. Általában június második felétől augusztus közepéig tartózkodott Füreden titkára társaságában. Papi teendői elvégzése és a hivatalos ügyek elintézése mellett a gyenge fizikumú bíboros, egyháznagy többet tudott törődni egészségével. Sokat sétált a fenyvesben, a nyaralójának később kialakított parkjában. Esténként gyakran hallgatta titkárával együtt a veszprémi Kis Jancsi zenekarát. "Jancsi pedig érzéssel játszotta a hercegprímás kedvenc nótáját: Hullámzó Balaton tetején... "

Vaszary Kolos nem felejtette el a szegénységben töltött gyermekéveit, fiatalságának nélkülözéseit. A szegények istápolója maradt főpapként is. A szegények segélyezésében kifogyhatatlan volt. Balatonfüreden is gyakorolta jótékonyságát. A palotájából időnként sok pénz ment a postára intézetek, templomok, iskolák számára. Találóan jellemezte Roboz István 1893-ban az egyházfejedelmet: "Mélyen érző, nemes szív a bíbor alatt."

Balatonfüred község 1898-ban díszpolgárává választotta Vaszary Kolost. Az okmányt átadó küldöttség szónoka a helység református lelkésze volt. Vaszary Nelli, az unokahúg esküvője összehozta a Vaszary család tagjait 1900 februárjában a budapesti prímási palota házikápolnájában. Az egyházi szertartást a főpap végezte.

A hercegprímás életének utolsó éveit Balatonfüreden töltötte teljes visszavonultságban, miután lemondott 1912. december 31-én esztergomi érseki méltóságáról.

A vonattal érkező hercegprímás Veszprém érintésével jutott el Balatonfüredre. A jutasi állomástól saját fogatán vagy Hornig püspök fogatán utazott pihenőhelyére.

Vaszary Kolos Veszprémben is járt. 1894 nyarán Balatonfüredről bejött, hogy visszaadja báró Hornig Károly veszprémi püspök látogatását. A közöttük meglévő jó kapcsolat egyik ma is látható jele az érseki palota folyosójára kifüggesztett, ismeretlen festő által készített hatalmas portré a hercegprímásról. Engedélyezte 1907-ben a veszprémi székesegyház átépítését. Hozzájárult a szükséges kölcsön felvételéhez. Vaszary Kolos nyugalmazott hercegprímás 1915. szeptember 3-án meghalt. Hat nap múlva Keszthelyen a temetési szertartást báró Hornig Károly bíboros püspök végezte.

Vaszary Kolos ismeretlen festő által készített olajképe a veszprémi érseki palotában található

Vaszary Kolos ismeretlen festő által készített olajképe a veszprémi érseki palotában található

A bíboros idősebb unokaöccsét, Vaszary Béla polgári iskolai tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1893-ban Besztercéről Veszprémbe helyezte. A polgári, illetve a felső kereskedelmi iskolában magyart, földrajzot, történelmet és tornát tanított. A Komakút téri egyik ház bérelt lakásában lakott családjával, igazgatóként 1909-től a szolgálati lakást foglalhatta el a Palotai u. 1. számú iskolaépületben (ma Kossuth Lajos Általános Iskola). Vaszary Béla irodalmi munkásságával tűnt ki.

Kossuth Lajos Általános Iskola Veszprém.

A fiatalabb unokaöccsnek, Vaszary János festőművésznek a főpap volt a mecénása. Nemcsak anyagilag támogatta, hanem egyházi megrendelésekhez is juttatta. A balatonfüredi kerek templom egyik oltárképét, a Krisztus a kereszten címűt Vaszary János festette. Nagybátyját többször megörökítette ecsetjével.

Vaszary Kolos hercegprímás képmása

Festő: Vaszary János (Kaposvár 1867 - Budapest 1939)

A két fiútestvér között szoros kapcsolat alakult ki. A neves festőművész többször meglátogatta fivérét Veszprémben, több napot is itt időzött. A város vadregényes környékéről vázlatokat készített. Bátyja egyik gyermekének keresztapaságát is elvállalta (1898) az akkor még nőtlen Vaszary János.

Mindhármójukban benne volt a tudományok és a művészetek iránti hajlandóság, amely kitartó szorgalommal párosult. Vaszary Kolos történelem és földrajz szakos tanárként főként történelmi témájú tanulmányokat, életrajzokat írt. 1894-ben az MTA igazgatósági tagjának választották. Vaszary Béla a szépirodalmat mívelte. Írásaival találkozunk a korabeli helyi újságokban. Öt felvonásos szomorújátékával az MTA dicséretét érdemelte ki. A helyi színtársulat 1901 novemberében be is mutatta a veszprémi közönségnek. A sokoldalú Vaszary János festőművész több mint háromszáz alkotásával írta be nevét a magyar, illetve a nemzetközi képzőművészet történetébe.


 

Kossuth Lajos Általános Iskola Veszprém 1904.

 

Veszprém iskolái

Ranolder János püspök nevéhez fűződik két leánynevelő intézet alapítása: 1854-től a szegényebb leányok számára nyitotta meg kapuit az Irgalmas Nővérek Intézete, 1860-tól pedig a tehetősebbek számára az Angolkisasszonyok intézete. A kereskedő tanulók 1850-től, az iparostanoncok pedig 1882-től részesülhettek szakszerű képzésben. Az állami polgári fiúiskola 1894-ben nyitotta meg kapuit a mai Kossuth Lajos Általános Iskola épületében, a Felsőkereskedelmi és Polgári iskola pedig 1897-ben ugyanott.

1949-ig, az iskolák államosításáig a veszprémi diákok több mint 90 %-a egyházi iskolákban végezte tanulmányait. Az iskolák államosításával ez az állapot egyik napról a másikra változott meg, az intézményszerkezet viszont fokozatosan, a város lakosságszámának növekedésével alakult át. Az 1980-as években már 16 általános iskola működött a városban, ez a szám mára, a gyermeklétszám változása miatt jelentősen csökkent.

Forrás: http://vmkveszprem.hu/veszprem-tortenete/14-veszprem-iskolai

 

Iskolai könyvtár története

A diákok részére létrehozott könyvtár története egyidős az iskoláéval. Az iskola alapításakor 1895-ben még csak ifjúsági könyvtár volt felállítva. A miniszter megengedte az 1896/1897-es tanévtől tanári könyvtár létrehozását a diákok által fizetett felvételi. Feladataikban és dokumentumaikban is különbözött egymástól a két könyvtár. A tanári könyvtár állománya csekély volt az első tanévben, beszerezték a „Hivatalos Közlönyt” és a „Kereskedelmi szakoktatást”, ajándékba kapták a kereskedelmi és iparkamara 1895. évi jelentéseit és a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia történetének leírását. Az ifjúsági könyvtár állománya összesen 25 kötetből állt. Az 1895/1896-os tanévben megalakult a Vörösmarty önképző kör, Vaszary Béla tanár úr vezetésével. A kör tagjai vasárnaponként gyűltek össze, és történelemmel, földrajzzal, irodalommal, magyar nyelvvel foglalkoztak. Önálló önképző köri könyvtárat hoztak létre. Az önképző kör segítette a tanulásban a diákokat és a tanításban a tanárok munkáját.


....................

Pálffyné a bérházkeresés tekintetében eljutott az Olajmalom

utcába is (Cserháton). Ennek hírére a polgári iskola (ma Kossuth

Lajos iskola) igazgató helyettese Vaszary Béla, 1908. november 8-i

keltezéssel írt egy tiltakozó levelet a város polgármesterének, mert

az iskolához túl közelinek találta egy bordélyház esetleges megnyitását.

Figyelemreméltó az érve, mely szerint: „...városunknak fontolva

cselekvő tanácsa nem fog szolgálatába szegődni olyan ügynek, mely

különösen alkalmas arra, hogy a mai viszonyok között amúgy is nagyon

ostromolt fiatalság erkölcsének aláásását elősegítené.”

.....................